konyhabútor - beépített szekrény - gardrób szekrény - bútorszerelés

Egyedi - konyhabútor - bútorszerelés - egyedi bútor méretre- bútor kárpitos - áthúzás - konyhaszekrény - beépített szekrény-tolóajtó - gardróbszekrény - szobabútor - előszoba szekrény készítés - tervezés - látványterv - ingyenes árajánlat - ötletek

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

-Már a helyszíni felmérés során jól használható gyakorlati tanácsokkal látjuk el kedves ügyfelünket, így valóban átfogó képet kaphat a helység beépítésének lehetséges módjairól.

-A praktikusságon felül az egyéni kívánságok is helyet kapnak az egyedi konyhabútor készítésnél. Az üzletekben vásárolható bútorokhoz képest az egyedi  konyhabútor  készítője nemcsak tervezője, de készítője is a konyhabútornak. Személyes kapcsolat alakul ki a megrendelővel, így a bútorkészítő személyre szabott tanácsokkal, naprakész ötletekkel segíti a bútor tervezését együtt a megrendelővel. Új épület esetén a bútorok ideális tervezése már elkezdõdhet a közmûvek kiépítése előtt, hogy optimálisan lehessen alakítani a víz-, villany-, gáz kiállásokat. 

Árgarancia

Az árajánlatunk tartalmazza egyeztetett adatok alapján: 

-A bútort a leírt méretek alapján.

-Az árajánlatban szereplő  igények: fiókok, belső vasalatok,üvegezett ajtók, egyéb megoldások stb.

-A háztartási eszközök, készülékek beépítését(szemetes, mosogatótálca, főzőlap, sütő, páraelszívó, kamravasalat).

-A bútor műhelyben történő elkészítését, illetve a helyszíni beépítést.

-Szállítást

Viszont nem tartalmazza az elektromos  készülékek üzembehelyezését.

A szerződés megkötése után a szerződésben leírt összegen felül semmilyen plusz költség nem keletkezik!!

-A megrendelés előtt megtekintheti a felhasznált alapanyagok széles választékát bemutatótermünkben (1184 Budapest, Nefelejcs út 10.), ezenkívül megnézheti milyen vasalatok, kiegészítõ elemek lennének Ön számára az ideálisak.Ha bármi kérdése van, örömmel állok rendelkezésére!

10 érv az egyedi bútor készítés mellett

-nem kell 4-5 áruházat végigjárnom

-kompromisszumok nélküli vásárlás

-nem kell alkalmazkodnom a standard méretekhez

-nem csak 10 féle színből és kidolgozásból  választhatok

-nem maradnak kihasználatlan helyek a lakásomban

-én határozom meg a bútorok belső elrendezését

-egyedi  elképzeléseket valósíthatok meg

-nem kell várnom 6-8 hetet a megérkezésig

-nem lapraszerelten érkezik a bútor

-nem nekem kell összeszerelnem és beépítenem

-nem kell a szállításról gondoskonom

vállaljuk:

• Egyedi konyhabútor, konyhaszekrény készítését méretre,  fóliás ajtóval, tömörfa bútorajtóval, magasfényű bútorajtóval, bútorlapos konyhabútor, akrill szekrényajtóval.
• Beépített szekrény, gardróbszekrény, ruhásszekrény, gardróbszoba kialakítását minőségi tolóajtóval. A Tolóajtó készülhet tükör, üveg, nád, bambusz betéttel.
• Előszobai beépített szekrények készítése egyedi elképzelések alapján, nyíló illetve tolóajtós kivitelben.
• Hálószoba bútorok praktikus belső kialakítással
• személyre szabva.
• Lakótelepi konyha tervezés, készítés
• fürdőszoba bútorok  készítése
• egyszerű konyhabútor gyártás
• Nappali bútor, szekrénysor, könyvespolc,
• Gyerekszoba bútorok, galériaágyak készítése egyedi méretben. 
• Ingyenes helyszíni felmérés és 3D látványterv készítés
• beépített konyhabútor Budapesten
• 
  

OPTIMUM BÚTOR KFT.

1183 Budapest Nefelejcs u.10 (előre egyeztetett időpontban)

Hívjon bizalommal, 

Szijj Dénes tel: 0630 8592235

vagy küldjön e-mailt: szijjdenes@optimum-konyha.hu

Egyéni tervek elkészítéséhez, árajánlat kéréshez kérem vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérje ingyenes helyszíni felmérésünket illetve árajánlatunkat.

Látogasson el bemutató termünkbe, ahol személyesen tekintheti meg a bútorlapok, ajtófrontok széles választékát. 

www.optimum-konyha.hu

a lakóépület ételkészítés céljára használt helyisége, ahová a sütő-, főzőkészségeket, tűzhelyeket, katlanokat, kemencéket beépítik, az élelmiszerek nyersanyagait felhasználásra előkészítik és az ehhez szükséges eszközöket tárolják. Lakáskultúránk fejlődéséből tudjuk, hogy sokáig csak a felsőbb társadalmi rétegek ételeit készítették a lakótértől elkülönített, speciálisan kiképzett, felszerelt helyiségben. Királyi, főúri, kolostori háztartásokhoz kapcsolódott. A → középmagyar háztípus kialakulásáig, tehát a 15. sz. végéig, a 16. sz. elejéig népi szinten nem lehetett széles körű használata. A külső fűtésű, kályhás, tiszta levegőjű lakószoba elterjedésével vált népszerűvé a külön főző, sütő (de egyben fűtő funkciókat is ellátó) helyiség. A Dunántúl DNy-i, középső és Ny-i körzeteit nem számítva a konyha egyben a lakások előteréül is szolgált. Részben ez az oka annak, hogy nem jelölték külön szóval, pitarnak, → pitvarnak nevezték vagy tüzes ház, szenesház szinonim megnevezését használták. Nem véletlen, hogy éppen a központi területeken, ill. szomszédságában volt használatos a konyha értelemben. Konyha szavunk használata azonban folyamatosan terjedőben volt, mivel részben a középmagyar háztípus kiterjedése a szomszédos házvidékeken is a külön főző-, sütőhelyiségek építéséhez vezetett, részben pedig a hagyományos középmagyar háztípus szerint épített lakóházak korszerűsítésénél kialakított új főző-, sütőhelyiségeket is konyhaként jelölték újabban, ha korábban más megnevezése is élt volna. A konyháknak számos, sokszor tájilag is elkülönülő változata alakult ki a bennük elhelyezett tűzhelyek beépítése, ill. füsttelenítésük szerint. Eszerint beszéltek → füstös konyháról, szabad konyháról, nyitott konyháról, hideg konyháról, zárt konyháról, meleg konyháról, lepadlásolt konyháról. A konyhák további változatai, variánsai jöttek létre azokon a vidékeken, ahol konyhák építésére másodlagosan a középmagyar háztípus hatására került sor. A 19. sz. utolsó harmadától a kaminos, kulinás vagy sípkémények gyakorivá válásával a zárt levegőjű konyhák terjedtek el, amelyek a konyhákat nappali tartózkodásra, téli munkahely számára is alkalmassá tették. Ez helyenként a lakószobák téli fűtésének feladásához vezetett, de ugyanezzel párhuzamosan vagy megelőzve a takaréktűzhelyek szobába helyezésével a konyha téli használatának szüneteltetésére is adódott példa. Mindkét tendencia bizonyos vonatkozásban visszavetette a lakáskultúra fejlődését s a lakóház helyiségeinek differenciált használatát. - Az egész magyar nyelvterületen ismert konyha szavunk 1206-ban helynévként bukkant fel cuhna alakban. A szó ókori, latin eredetű. A klasszikus kultúra és a kora középkori műveltség sok elemével együtt kettős közvetítéssel az ófelnémeten át valamelyik szomszédos szláv nyelvből (valószínűleg horvátból vagy szlovénből) vette át népünk. Az átvétel időpontja a 11. sz. vége körülre vagy valamivel későbbre tehető. - Irod. Vargha László: A tilalmasi tanyák építkezése. Adatok Nagykunság népi építkezéséhez (Bp., 1940); Bátky Zsigmond: Építkezés (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941-43); Barabás Jenő: Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században (Ethn., 1954); Filep Antal: A kisalföldi ház helye népi építkezésünk rendszerében (Ethn., 1970); ifj. Kós Károly: Népélet és néphagyomány (Bukarest, 1972). - 2. Konyha megnevezéssel jelölte a magyar parasztság a középmagyar háztípus elterjedésterületének számos pontján, elsősorban az Alföldön a sütésre, főzésre szolgáló helyiségben (pitvar) beépített tűzhelyet, padkát, gyakran a kéményalja közepére épített középpadkát. Ebben az értelemben okleveles adatokkal 1665 óta mutatható ki nyelvünkből. A konyha valószínűleg csak a népnyelv használatában előzte meg a főzőhelyiség fogalmát. A padkakonyha megnevezésének különösen kedvező lehetőséget biztosított az a körülmény, hogy a sütő, főző funkciót ellátó helyiség más megjelölése is használatos volt, s ezek közül egyik-másik a 19. sz. végéig, sőt a 20. sz. első feléig szívósan tovább élt.